Amit látnia kell az Őrségben
A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, további lárnivalókról érdeklődjön a házigazdáknál!
Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes – Szalafő
A falu legfőbb nevezetessége az Őrségi kulturális örökségét őrző, a hagyományos népi építészetet és az ittélők életmódját bemutató Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes. Három porta épületein, berendezési tárgyain keresztül bepillanthatunk az egykori őrségi ember mindennapjaiba. Itt látható az egyetlen megmaradt – eredeti helyén lévő – jellegzetes őrségi lakóépülettípus, az úgynevezett kerített ház. A műemlékegyüttes június 1-től augusztus 31-ig minden nap 10-18 óráig, március 1-től május 31-ig illetve szeptember 30-tól november 1-ig keddtől vasárnapig 10-17 óráig, az év további szakaszában csak bejelentkezéssel látogatható.
Szent Péter római katolikus műemléktemplom – Őriszentpéter
A Templomszeren található a Szent Péter tiszteletére felszentelt, 13. századi római katolikus plébániatemplom. Egyhajós, szentélye félköríves záródású, a szentély északi oldalán sekrestye áll. A nyugati homlokzatból kilépő gúlasisakos tornya cseréppel fedett. Különösen figyelemre méltó a templom bélletes kapuzata. A középkorban erődítményül is szolgált, sánccal és mély árokkal vették körül, melynek nyomai ma is jól látszanak. A templomot valaha díszítő román kori freskók nagy része elpusztult, csupán a déli külső falon található néhány töredék. A hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek Egész évben szabadon látogatható.
Szentháromság római katolikus templom – Velemér
Velemér jelentős műemléke a falu határában, a Papréten emelkedő, egyhajós, kőből és téglából épült katolikus templom, mely nagyobb átalakítások nélkül, középkori állapotában vészelte át az évszázadokat. A Szentháromság tiszteletére szentelt templom építésének pontos évszáma nem ismert, a stílus alapján az 1200-as évek végére teszik. Freskóit Aquila János festette az 1378-ban, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Amikor a reformáció idején a falu reformátussá lett, a hívek nélkül maradt épület állapota leromlott, kis híján el is pusztult. Az 1800-as évek második felében egy tűzvész oltóvize megrongálta a freskókat. A templomot és a freskókat több alkalommal restaurálták. Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is.
Fazekasház – Magyarszombatfa
A 19. századi, borona falú, népi műemlék lakóház állandó kiállításán a hagyományos paraszti élet bútorait, használati tárgyait, valamint a gerencsérek munkaeszközeit és a boglyakemencét is megcsodálhatjuk. A három helyiségből álló lakóépület szobája és füstös konyhája a szegényparasztok mindennapjaiba enged bepillantást, míg az épület kamrájában rendezték be a fazekasműhelyt. A házat 1974-ben állították helyre, majd 1996-ban újították fel. Fazekasház Magyarszombatfa, Fő út 52/A. Telefon: 94/544-003. Nyitva május 1-től szeptember 30-ig, hétfő kivételével naponta 10.00-17.00 óráig.
Harangláb – Pankasz
A település különösen értékes műemléke az 1754-ben állított szoknyás harangláb, mely az Őrségben a legrégebbi ilyen építmény. A harangláb szerkezete tölgyfából készült, a harangot fazsindely védi, a harangozót és magát az épületet pedig rozsszalmából készült zsúp. A felhasznált fa természetes színével, bárdolt vagy simított felületével, tökéletes szerkezetével, jó arányával a szerkezet és forma egységéről tanúskodik. Az építmény fa szerkezetei nélkülöznek minden díszítést. Műemléki helyreállítására 1965-ben került sor.