Nyomtatás

Az Őrség gyöngyszeme, Szalafő

Aki szeretné az Őrség építészetét alaposabban megismerni, annak Szalafőre kell utaznia. Személynévként 1212-től ismert. (Gondoljunk arra, mennyi Szalay vagy Szalai él szerte az országban!) Határában sok római emléket (hamvasztási urnák, sírhalmok, agyagedénytöredékek, vaseszközök) találtak. Története során tartozott Vasvárhoz, Németújvárhoz, Rohonchoz, a csákányi uradalomhoz, közben adózott a töröknek is.


A falu megmaradt olyannak, amilyennek a honfoglalás korában alakult. Szalafő hét dombján hét szert számolhatunk össze. Mind között a leghíresebb Pityerszer, ahol 1970 óta szabadtéri múzeumként tíz épületből álló műemlék együttes mutatja be az Őrség hagyományos építkezését.

Pityerszer nevét valószínűleg attól a pityer nevű madártól kapta, amely itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek eredeti környezetükben állnak. Nevezetességei az un. "kerített ház" és az emeletes kástu, amely az országban csak itt található. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, melyet az itatóvíz gyűjtésére és tárolására ástak. Ha a szükség úgy kívánta, vizét főzésre is felhasználták.



Érdemes a Pityerszeren kívül is körülnézni Szalafőn. A Felsőszer 14. számú ház kontyos, boronafalú, tapasztott, meszelt, zsúpfedeles épület. Ugyancsak boronafalú és zsúpfedelű az istálló és a pajta. Díszesen faragott oromgerendái és oromzatának faragott deszkázata különbözteti meg a Papszer 21. számú boronaházat. A Templomszer 11. számú ház már kőfalú, homlokzatán timpanonszerű párkánya és két padlásablaka van. A ház előtt mellvédes, zömök oszlopos tornác. A református templom 1842-ben épült, azóta többször felújították.
Szalafő a Szala (Őriszentpétertől már Zala) vizétől kapta a nevét, amely az innen nem messze található Fekete-tóból ered. A Fekete-tó egy szigorúan védett tőzegmohaláp, ahol a néphagyomány szerint egykor egy templom állott, amelyet Isten elsüllyesztett és helyében a tavat fakasztotta.